Múlt héten egyik este anyu itthon hagyott minket. Elment valahová és apura bízta a vacsoráztatásomat és fürdetésemet és altatásomat, amit azelőtt sohasem tett.

Minden flottul ment, és anyu hihetetlenül büszke volt ránk.

Csak másnap derült ki, hogy apu nem tudott levetkőztetni, és levágta rólam ollóval a ruhát, mert beleszorult a karom, szűk volt az ujja. Apu mesélte el, nem én fújtam be.

Nekem tetszett a dolog, szeretem az ollót, de sosem szabad játszani vele. Csikizte a karomat.
Na ezért mondom én, hogy apuval izgisebb az élet.