Levente őrangyalát igazán nem irigylem. Szemezgetés az elmúlt néhány nap eseményeiből:
- Langyos tejeskávémat színtiszta segítő szándékból az ágyunkba borította, nagyját a kanapé karfája kapta, kisebb részét az ágynemű. Este kissé zavaró volt kávéillatban elaludni. Szerencsére a kanapé is tejeskávé színű, majd azt mondjuk a vendégeknek hogy spéci illatosított kanapénk van.
- Asztalon hagyott fél tányér lencsefőzeléket kanalanként kezdte hozzám hordani, félúton elhagyva a kanál tartalmának háromnegyedét, a célegyenesben a kanapé ágytakaró által nem fedett részére helyezve a főzelékes kanalat. Az őrangyal nagyon vigyázhatott rá, hogy ne üssem agyon nyomban, mert nem tettem.
- Asztalon felejtett delikátos üveget hozta hozzám, hogy hé anyu ezt nem raktad el (késeket is mindig utánam hozza, a csavarhúzókat meg az apjának viszi) de megbotlott és hasra esett, csodák csodájára csak az üveg műanyag kupakja tört el.
- A delikáttal már korábban is volt egy köre, akkor nemes egyszerűséggel az asztalon hagyott levesestányérba szórta ki a felét, csinos kupacot képezve a méregdrága fűszerkeverékből.
- Talán a legneccesebb a konyhapultról lerántott tálca volt, a tálcával jött az egyik fél literes üvegkorsónk is. Milliárdnyi darabra tört szét, ő meg ott állt mezítláb az üvegcserepek közepén. Karcolás nélkül megúszta, én elvágtam a kezem takarítás közben.
- Tegnap csak az ágyról esett fejre, mert szaladgált rajta (persze hogy tilos, és persze hogy tojik a tiltásra). Hatalmas sírás volt, fele igazi, fele lelki fájdalom.
- A körömcsipesszel csak simán megcsípte a tenyerét, de ezt is meg kellett tapasztalni. Hiába magyarázom mindig, hogy az éhes körömcsipesszel vigyázni kell, mert nemcsak a körmét, hanem a kezét is bekapja ha nem vigyázunk vele.
- Apróbb incidensnek számít, hogy hókon nyomta magát a sodrófával, a bestia ugyanis nem átallott legurulni az asztalról és szemét módon fejbeverte. Még ez sem szegte Levi kedvét hogy tovább főzzön vele, nagy hiszti volt mikor aludni küldtem a sodrófát.
Most hirtelen ennyi jut eszembe. Ennyiből is látszik azonban, hogy kezdi feszegetni az eddig elég jól betartott szabályokat. Sokszor csupán segíteni akar, vagy engem utánozni, esetleg vimre fáj a foga és önállósítja magát hogy megszerezze. Van esze, mert a veszélyes dolgok kilencven százalékát akkor követi el, mikor Andrisnak szopi-time van.
+1: félóra sem telt el az újabb hajmeresztő mutatvány óta, a tűzhely melletti asztalra mászott fel a kis büdös. Széket tolt az asztalhoz, székről mászott az asztalra, pontosabban az üveg vágódeszkára, ami az asztalon volt. A deszkán térdelve a kenyérsütő gépre könyökölt, és falatozta a kenyérsütő gép mögött tárolt kölesgolyót. Én közben egy méterre mosogattam, s nem vettem észre.
Utolsó kommentek