Levente napjai

Megint fennforgás volt, a Bethesdában jártunk.
Ott kezdődött, hogy anya vett (nekem húsvéti ajándék) egy textliképet, ami elég drága volt, ráadásul neki kellett elkészíteni is, apa szerint jó hogy lehet kapni.
Szép nagy oroszlán van rajta.
Az oroszlán bajszos állat.
A képen a bajusz az szép barna gyöngyökből volt kirakva, azokat pedig apró pici gombostűkkel kell rögzíteni.
Anya még éjjel megcsinálta a képet, és a kanapé tetejére tette, a falhoz támasztva.

Ők későn feküdtek, én viszont hatkor keltem.
Ők még aludtak, kiosontam és nekiálltam elfoglalni magam.
Megtaláltam a képet, kiszedegettem az összes gombostűt és gyöngyöt, leszedtem az oroszlán szemeit is, és kicibáltam néhány anyagdarabkát a képből.

Aztán bekapkodtam a gyöngyöket, gombostűket és a két szemet, majd felébredt anya és gyanút fogott, hogy mit szöszölök a kanapénál. Hívott, és én odamentem, de nagyon vigyáztam, ki ne essen a számból valami, még elszednék tőlem a kincseimet.
De az anyu látta, hogy vaj van a fejemen (számban), és mondta apunak, hogy:
-Hé ennek a gyereknek valami van a szájában! -majd nekem, hogy-  Levi áááááááááá!
Hát mit tehettem volna, kiköptem egy gombostűt, hátha békén hagynak.
Sajnos ellenkező hatást váltottam ki, nagyon idegesek lettek. Egyből felkeltek mindketten és a számban akartak turkálni, ezért gyorsan kiköptem még egy gombostűt. Erre már pánikoltak, elkaptak és fejre állítottak, sírni kezdtem és kiesett a számból minden gyöngy és tű. Az oroszlánszemek felragadtak a szájpadlásomra, azokat már magam piszkáltam elő.
Anyu ekkor kisebb sokkot kapott, apa meg felpattant és elkezdte számolgatni a zsákmányt, mi minden volt a számban.

Megtalálták a képet és minden tűt meg gyöngyöt megpróbáltak felkutatni a kanapén meg az ágyban, de három tűt sehol se találtak.
Kaptam tiszta pelust, ruhát, sapkát és kabátot, és elmentünk a kórházba, ahol egy doktornéni lefényképezte a hasamat, én meg ordítottam ahogy a torkomon kifért.
Egy doktorbácsi megvizsgált, és nézegették a fényképeket, aztán azt mondták nem nyeltem le semmit, mehetünk haza.

Otthon nagytakarítottunk, és szétszedtük a kanapét és meglett a három hiányzó gombostű is.

Tudhatták volna, hogy nem nyelek le semmit, eddig még mindent visszaköptem, amit bevettem a számba. Anyu szerint éneklő krokodilon kívül már mindent begyömöszöltem a lepénylesőmbe, ideje abbahagynom, a szakirodalom szerint már nagy vagyok az ilyen kisbabás dolgokhoz.
Nem olvasok szakiroldalmat.