Van ez a böngészős könyv, nem is egy, hanem egyenesen három. Az egyikben van egy kukásautó, ő a főszereplő, szépen végigmegy a könyvön és begyűjti a szemetet, de nem ez a lényeg,
hanem az, hogy mindenfelé ki vannak téve a kukák. És betéved a könyvbe egy róka koma, aki bizony eléggé éhes lehet, mert rögtön az első oldalon a kukában keres ennivalót. Kitúrja a szemetet, jó nagy rendetlenséget csinál a járdán. Éppen arra megy a Bonzó kutya, Vilma nevű gazdáját sétáltatva, és jóóól megugatja a rókát, Vilma alig tudja visszatartani a pórázzal.
Na ezt a róka komát mi mindig megfenyegetjük. Akkor is, ha épp másik oldalon kukázik vagy kergeti a libákat, esetleg egy másik könyvben hátizsákkal kirándul a kisvasúton. Sőt akkor is fenyegetünk, ha anyával sétálva nagy zöld kukákat látunk kirakva a járda szélére. Mégpedig így:
-Eeejnye, róka koma, ne kukázz! Ejnye-bejnye! (Mutatóujjunkkal közben jól megfenyegetjük a rókát.) Ne kukázz, mert jön a Bonzó kutya és jóóóól megugat!
Mivel én még nem beszélek, ezért a szöveget anya mondja, én csak fenyegetek az ujjammal és a megfelelő hangsúllyal (az eeejnye-bejnye hangsúlyával) dumálok hozzá a saját szavaimmal. Apáék szerint be kell tojni tőlem, annyira zabálnivalóan csinálom. Kicsit elfogultak vagy mi a szösz.
Utolsó kommentek