Ma voltam először vásárolni úgy mint a nagyok. Jöhettem a lábamon, nem szíjaztak babakocsiba és nem is zsuppoltak a bevásárlókocsi ülőkéjébe sem.
A közértben anyu hozta a motoromat, cserébe gálánsan vittem a kosarat. Végre kipróbálhattam, milyen érzés vásárolni, minden egyes dolgot én tettem a kosárba. A hűtőpultnál akadt némi megbeszélnivalónk anyuval, mikor észrevettem a túrórudihegyeket. Anya megengedte, hogy vegyek egyet, és én megértettem és elvettem egyet és betettem a kosárba.
A pénztárnál pontosan tudtam mit kell csinálni, már láttam ezerszer. Anya mégis meglepődött, mikor a kasszásnéni orra alá dugtam a túrórudimat hogy pittyegje le gyorsan, had egyem meg izibe'. Anya fizetett és kibontotta nekem a rudit, felültem a kinti pultra és majszoltam, miközben azért ragaszkodtam hozzá, hogy a kosárból mindent én dobáljak bele a szatyorba.
Többen hazavittek volna magukkal, a kék szemem miatt, meg mert ilyen ügyesen tudok segíteni. Anya megsúgta, hogy a gyerekmunkát tiltják a nemzetközi egyezmények, úgyhogy nem ültem fel a szép dumáknak és anyával jöttem haza.
Utolsó kommentek