Találtam egy pókot a konyhában szombaton.
Anya főzött én meg álltam és néztem, (a lába mellett 2,5 centire, hogy ne zavarjam nagyon) mikor észrevettem egy rusnya nagy valamit ami szaladt.
Meg akartam vizsgálni ezért felvettem, de megcsípett én meg alig tudtam lerázni a kezemről. Anyu nem tudta mi történt, miért sikítok és mutatom az ujjam, aztán meglátta a pókot és megijedt hogy most mérgespók-csípésem lett.
Megmosta a kezem hideg vízzel, adott három tucat gyógypuszit, felhívta a védő nénit, aput. Egy vajasdobozba söpörte a pókot akiről nem tudtuk hogy él-e vagy sem, biztos ami biztos rátette a doboz tetejét is, kirakta a cipősszekrényre aztán nem mert kimenni, mert mi van ha a pók valahogy kiszabadult.
Figyeltük, hogy bedagad-e az ujjam, aztán anyu megnyugodott mikor szenvedő arccal felváltva kértem a jobb és bal mutatóujjamra a gyógypuszikat. Nem dagadt be. A dobozt apa dobta ki este, de belenézni nem nézett bele...
Utolsó kommentek