Az egyik fiú még fogzik, a másik fiú már fogzik. Felváltva kenem az ínyüket Dentinox géllel, mindkettő elégedetten cuppog utána, mert finom édes, nekem meg lezsibbad a kisujjam.
Szegény Andris, tegnap mintha már láttam volna a két halvány vonalat, ahol az alsó két metszője készülődik napvilágot látni. Ma a Bárányfelhőben torna alatt úgy elkezdett ordítani, hogy kimentem hozzá szoptatni. Nem kellett neki. Ilyen még sosem fordult elő, Andris mindig minden körülmények között szívesen fogadta, ha megkínáltam cicivel, most meg nem akart rácsatlakozni. Ezt teljesen biztosan a fogzás okozza.
(Levinél 3 és 7 hónapos kora között minden nagyobb sírást teljesen biztosan a fogzás okozott. Meg voltam győződve róla, hogy EZ MÁR AZ a fogzási nyűglődés. Hát eltartott egy ideig, mire a természet igazolta a feltételezésemet. Azóta megtudtam milyen Lev IGAZI fogzási dilije. Az első fogacskák szinte észrevétlenül bújtak elő a későbbi rágó- és szemfogakhoz képest. Ezek nyár elején jöttek ki szinte egyszerre, és pont olyan hisztis kis disznó lett akkoriban, mint amilyen most is, hogy az utolsó turnus tejfogai, a hátsó rágók nőnek.)
Utolsó kommentek