Szeret fogat mosni, itt épp mamához készülünk, ő szeretné hozni a fogkeféket. Anyáé, apáé, babáé....
Egy közepes hiszti árán sikerült rávennünk, hogy a fogkefék inkább szokott helyükön, a neszeszerben jöjjenek velünk.
A kis középső zsebében mindig van vmi útravaló játék, örök konfliktusforrás, hogy épp mi legyen az. Általában Thomas utazik velünk, de szokott hurcolni golyókat, BKV jegyet, fél disznót, harcoló német tankhadosztályt meg amit még nem veszünk észre.
A fogkefékkel lebukott, kilógott a lóláb.
Pipivel, hajnali négykor.
Ő az új alvóstárs, mi a méretei miatt kissé ferdén nézünk rá. Pipivel kel, Pipivel fekszik, még álmában is keresi néha felrikoltva, hogy Pipi???? Aki tulajdonképpen egy Hápi, csak pillanatnyi elmezavaromban rossz nevet mondtam. Aztán ez rögzült, s mivel ezt ki tudja mondani, nagyon ideges, ha mégis Hápiként emlegetem.
Mostanában ébredés után mindig valamilyen plüssállattal jelenik meg. Anitáéknál plüssnémóval, Móniéknál plüsstigrissel vagy plüssmacival jön elő, ez utóbbi kicsit kisebb csupán nála, itthon egy vagy két pingvint, újabban Pipit hozza. Ilyenkor még nincs igazán ébren.
Utolsó kommentek