- A Bilikönyvből mesél magának, nagyon szórakoztató hallgatni. A történet Samuról és a bilijéről szól. Minden oldalon van valami nagy és egyszerű rajz, hozzá egy-két tőmondatos szöveg. Néhány olvasás után már Lev ismerte a szöveget, és először hagsúlyokkal babanyelven, mostanában pedig saját újkeletű szavaival meséli a mesét. Az egyik első oldalon Samu testrészeiről van szó, Levi itt kézről és popóról mesél. Később, mikor Samu megkapja a bilijét, nem tudja, mire való. Például fejére teszi, hogy: "Ez egy kalap? Nem, ez nem kalap." Következőnek egy cica iszik a biliből, a hozzá tartozó szöveg szerint: "Talán tejes tál a macskának? Nem, nem tejes tál a macskának." Ezt Levi így meséli: Neeem, nem inni nyamnyam szz! (a cicát egy szzz hanggal mondja, de rosszul képzi, kidugott nyelvvel) Aztán Samu használatba veszi a bilit, és egy oldal teli van írva azzal, hogy: ...és ült és ült, és ült,és ült... Jelezve, hogy milyen hosszú ideig trónolt Samu. Levi itt az ujjával követi a sorokat, s ezt mondja hozzá: ű-ű-ű-ű-ű-ű. A könyv végén kiöntik a pisit és kakit a vécébe, elbúcsúznak tőlük, s lehúzzák a vécét. Lev ennél a résznél: pú pápá!-t kiabál. Megzabálom.
- ágó=rágó
- kuka (néha keku vagy kaku)
- kötte, kökke =körte
- apapó =télapó
- pittibaba= picibaba, Andris
- titi =cici
- babu, bábu =bábu (társasjátékban), illetve bimbó, mellbimbó
Utolsó kommentek